Aczél László Zsongornak és társainak történelmi értékű, s mégis olvasmányos könyve hiteles üzenet a 20. század ötvenes-hatvanas éveiben felnövő katolikus ifjúságának föld alatt is megélt hitéletéről.
A mai napig is csak kevesek előtt ismert, hogy 1948-ban, amikor a magyar cserkészetet belekényszerítették az ateista és internacionalista szellemiségű úttörőmozgalomba, akkor akadtak fiatalok, akik - minden veszélyt vállalva - közösségüket megőrizve az indián, ősmagyar stb. romantika keretei között élték tovább ezt a sok kalanddal átszőtt, valláserkölcsi alapokra épített jellemnevelő életformát.
Az e korból származó dokumentumok, illetve visszaemlékezések eligazítást, bátorítást és reményt adnak korunk kereső fiataljainak és minden jóakaratú embernek.